Február 4-én szombaton, 21 órai kezdettel
az A38 állóhajón
a deep.hu bemutatja
a kortárs észak-európai jazz zászlóvivő zenekarát,
a finn
The Five Corners Quintet-et
az est további fellépői:
Keyser & Shuriken
Erik Sumo
Suhaid
The Uptown Felaz dj setlátvány: Kiégő Izzók
A belépőjegy ára elővételben: 2200 ft
elővétel:
Deep Hanglemezbolt, Bp. 1062 Aradi u. 22. Tel.: 3010591
A38 állóhajó, Bp. IX. Pázmány Péter sétány Tel.: 4643940
A helyszínen: 2800 ft
http://www.ricky-tick.comhttp://www.thefivecornersquintet.comhttp://www.freeagentrecords.fihttp://www.deep.hua Five Corners Quintetről írták:
„Általában csak poros, régi lemezekre csapok le kérlelhetetlen tempóban, s az új produkciók hallatán csak a vállamat vonogatom, mint egy finnyás vénember, de a 5CQ bármelyik korongjáért ökölre mennék a lemezlovas-konkurenciával.“
- Vályi Gábor, (DJ Shuriken) (HU), 2005.12.28.
„A nu jazz halott, a jazz elpusztíthatatlan!“
- DJ Keyser, (HU), 2006.01.
„Korrekt kis finn retrojazz big band-re és énekhangra – csak hogy ki ne fogyjon a gőz a szaunából“
- Minek, (Magyar Narancs) (HU), 2006.01.
„Az old skool jazz és a Nuspirit Helsinki találkozása a boncasztalon. A Chasin' The Jazz Gone By, 2005 tíz legerősebb lemeze között van.”
- DJ Infra Ghandi, (Deck Attack/Rádió Café) (HU), 2006.01.
„A 5CQ muzsikája hallattán hajlamos vagyok elfogadni a finnugor rokonság elméletét.“
- DJ Suhaid, (Bomb The Jazz) (HU), 2006.01.
„Debut album "Chasin' the Jazz Gone By" is out now. 12 tracks of dancefloor jazz for your hi-fi featuring the jazz singers jazz singer, Mr. Mark Murphy."On their new album, ‘Chasin’ the Jazz Gone By’, the band play stylish jazz tailored for the dancefloor using samplers and sequencers; live, they play dynamic, danceable acoustic jazz. Powered by drummer Teppo ‘Teddy Rok’ Makynen and trumpet prodigy Jukka Eskola, they have the potential to become a major draw on the European Jazz Circuit. “
- Stuart Nicholson, THE OBSERVER (UK), 28.8.2005.
„These 12 tracks could easily be a triumph of style over substance – but instead they update the past with panache. “
- John Bungey, THE TIMES (UK), 1.10.2005.
Ha nem adnak el 12000 példányt első három maxilemezükből, akkor könnyen lehet, hogy most nem örülhetnénk a The Five Corners Quintet közeledő koncertjének. Márpedig az öttagú finn jazzalakulat első megjelenéseivel óriási sikert aratott: a kortárs jazzben kiemelkedőnek számító eladási statisztikák a közönség nagyfokú támogatásáról árulkodnak, bemutatkozó megjelenéseik a nemzetközi szaksajtó és a legnevesebb rádiós lemezlovasok respektjét is kivívták, és a modern tánczenékre specializálódott klubéletben is elismerő fogadtatásban részesültek. A hangos üdvözlés menthetetlenül maga után vonta egy teljes albumnyi anyag rögzítését, valamint világszerte is megnyitotta a klubok és koncerttermek kapuit.
A helsinki kvintett fő mozgatórugója az egyszerre hangmérnök, producer és zeneszerző Tuomas Kallio, de a többiek sem akárkik: Eero Koivistoinen már a hatvanas évek óta megbecsült szaxofonos, Severi Pyysalo számos Blue Note lemezen is dolgozó vibrafonos, Teppo Mäkynen évről évre a legjobb finn jazzdobos címének büszke tulajdonosa, a nemrég szólólemezzel is jelentkező Jukka Eskola pedig csodagyereknek kikiáltott trombitás.
A nevek akár a nu jazz színtérről is ismerősek lehetnek. Eskola, Mäkynen és Kallio ugyanis a kilencvenes évek végén illetve a kétezres évek elején még Nuspirit Helsinki név alatt alkottak. A hagyományos jazzt kifinomult eszközökkel elektronikus környezetbe ágyazó csapat, akárcsak az utódzenekarként is értelmezhető Five Corners Quintet, sikert sikerre halmozott. A jazzre, a funkra, a soulra, és az afro/latin vonalra épülő ínyenc tánczenékért kapkodtak a kiadók, és a hol teljes zenekarral felálló, hol csak lemezlovasok által képviselt Nuspirit nagy kedvenc lett a koncertszervezők köreiben is. A finnek szóhasználatában mindvégig került nu jazz stílus azonban mára kissé megfáradt, s számos hasonló produkció születik. Az FCQ tehát a tradicionális hangzás felé fordult, és ezt a folyamatot nemcsak a zenekar megjelenései, hanem a már említett - gyakorta Donald Byrd-höz hasonlított – Eskola önálló próbálkozása, valamint Mäkynen Teddy Rok Seven névre hallgató projektje is mutatják.
A „Chasin' The Jazz Gone By” című debütáló albumon még számos finn, illetve nemzetközi szcénából érkezett zenész is besegített, az igazi nagydobás azonban mindenképpen a két vokalista, a bűbájos párizsi énekesnő, Okou, és elsősorban Mark Murphy volt. A jazzénekesek jazzénekesének kikiáltott hetvenen is túl járó, többszörös Grammy-jelölt művész szereplésével még nyilvánvalóbbá válik a Five Corners Quintet elsőszámú célkitűzése: úgy megidézni az ötvenes-hatvanas évek jazz-zenéjét, hogy közben maximálisan megfeleljenek a modern hangzás kritériumainak. Miközben kihasználják a mai stúdiótechnika előnyeit, feszes, agyafúrt tételeik egy dicsőséges, de mára elfeledett korszakra emlékeztetnek.
A latin zene irányába is szívesen kacsintgató kiváló debütálás ellenére mégis azt kell mondanunk, hogy az FCQ igazi erejét a színpadon mutatja meg. A szigorúan ingben és zakóban fellépő, kvintettként, de olykor sextettként, vagy még több zenésszel színpadra álló társaság koncertjei során mellőzi az elektronikus eszközöket, előadásuk mégis ugyanúgy megfogja az elektronikus zenék klubközönségét, mint az ülős koncertekhez szokott kritikus jazzkedvelőket...