|
Deck Attack presents:
THE FIVE CORNERS QUINTET koncert (Ricky-Tick, FIN)
Infragandhi Cyborg Templar Negro
2009. február 12. csütörtök, 21.00 @A38
A belépő elővételben: 2000 HUF, a helyszínen: 2500 HUF
A Five Corners Quintet megszületését a stúdiómágus Tuomas Kallionak köszönhetjük, aki korábban Nuspirit Helsinki néven készített remekül táncolható, nu jazz felvételeket, melyeket jórészt a jazz klasszikus, ötvenes-hatvanas évekbéli virágkora inspirált. Innen már csak egy lépés összegyűjteni néhány kiváló, szintén finn jazz-zenészt (egy részük már amúgy is közreműködött a Nuspirit Helsinki felvételein), írni nekik egy tucatnyi számot, jórészt a régiek modorában, eljátszatni velük s az egészet lemezre rögzíteni – lehetőség szerint régi analóg cuccok bevetésével. Az eredmény minőségéhez persze hozzájárult megannyi kreatív és képzett zenész – nem is öten, de egy tucatnyian játszották fel a Chasin' The Jazz Gone By számait. A FCQ sikerének másik titka a jól megválasztott vendég vokalistákban rejlik: a női szakaszban a párizsi illetőségű, csodálatos hangján Okou-t kell említenünk, mellette több darabban is közreműködött a már hetven felett járó new york-i jazzénekes, Mark Murphy – különösen emlékezetes az első albumot záró Jamming (With Mr. Hoagland) című jazz-poézise. Blues, szving, bossa, boogaloo, ízlésesen keverve – otthoni hallgatásra és tánchoz egyaránt javallott, ráadásul a zeneanyagban vajmi kevés nyomát találni a legendás (és közhelyes) északi melankóliának. S, hogy a sikert meg lehet fejelni, arra remek példa a legújabb FCQ-album, a Hot Corner: egyrészt folytatják az első albumon elkezdett vonalat, ízlésesen keverve a jól kiválasztott zenei elemeket, s a győztes csapaton ne változtass jelszó jegyében természetesen maradt a nyerő ötös (Teppo Mäkynen – dobos/zenekarvezető, Timo Lassy - szaxofon, Jukka Eskola - trombita, Mikael Jakobsson - billentyűsök, és Antti Lötjönen – bőgő), számos közreműködővel (köztük a szerző-producer Kallioval) kiegészülve – a Hot Corner anyagát majd két tucat (!) zenész játszotta fel, s természetesen Okou és Mark Murphy sem maradhattak le a produkcióról. S hogy korántsem valamiféle önismétlésről van szó, azt mutatja a stiláris bővülés: boogie woogie, rockabilly, klasszikus soul épül a kvintett zenéjébe – alighanem lesz mit hallania az A38 közönségének, s hála a sokszor még pörgősebbre vett figuráknak, táncolnunk is lesz mire.
|