Roki wrote:
Gutti wrote:
azért ekkora feszkó nincsen.. régebben is ismertem az embert, de hogy ekkora mainstream isten lesz egyszer, azt nem gondoltam.
dehat legalabb 10 eve 'mainstream' 'isten', 98-ban jelent meg a Hysteric Glamour, 2001ben meg mar a hulye is tudta, h ki a kockasinges oreg kujon
bar ha a velvetre kerulestol szamitjuk a befutasat, akkor persze nem

Ugyan már, mindenkinek kihagy egyet a szíve, ha egy lapon szerepel hajdu péterrel.
Roki wrote:
( Egyebkent erdekes pont fotozassal foglalkozo emberektol azt hallani itt, h "nem tartjak semmire" Terry Richardsont, "meg ilyet a nagyanyam is tud felkezzel".
Dolgoztam mar jo nehany profi fotossal eddigi palyafutasom soran, es nem egyszer fordult elo, h azzal a keressel allitottam be,
h 'legyen olyasmi, mint a Terry-fele fotok'. Erre tobbnyire az a valasz erkezett, h a segget a foldhoz csapkodna oromeben az illeto, ha olyan kepeket tudna loni, mint az oreg, mert hogy kurvara nem olyan konnyu azt - de azert persze megprobaltak, es tenyleg nem ment. Ugy. )
Megcsinálta a maga stílusát. Felrúgott mindent, ami az addigi fotózás alapjait és művészetét képezte és egyben ki is lépett a tömeggyártásból. Hogy ez rombolás vagy egy új stílus létrehozása, már teljesen szubjektív. A divatszakma és a többség szerint zseniális.
Én (egy hobbi-fotós) azt érzem ezekben a képekben, hogy elértéktelenedett bennük minden olyan erény, ami nálam a mozgatórugója a fotográfiának.
Nem tudnék hasonlót csinálni és nem is akarok. (Egyszer próbáltam és szánalmas lett)
Csupán azért hánytam be ide a topicba az egész témát, mert kíváncsi voltam, h ki hogy van ezzel. Nem akartam belőle presztízskérdést csinálni.
Holnap elővehetjük a csődközelbe került Leibowitzot;)